Alapító okirat

A Magyarországi Church of God Egyház Alapszabálya

Preambulum

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: egyházügyi törvény) 34. § (2) bekezdése alapján egyházunk tekintetében az Országgyűlés 2012. február 29-ig döntött. Bár a 2011. évi C. törvényben, az egyházkénti elismerésre vonatkozó szabályoknak egyházunk megfelelt, a feltételek meglétét határidőben benyújtott kérelemmel igazoltuk, egyházunk tekintetében az Országgyűlés az elismerést nem adta meg, bár erről a mai napig hivatalos értesítést nem kaptunk.

Ennek megfelelően az egyházügyi törvény 34. § (4) bekezdése alapján 2012. március elsejétől egyházunk csak egyesületi formában működhet tovább és a jogutód nélküli megszűnést elkerülendő, kénytelenek vagyunk változásbejegyzési eljárás keretében átminősítésünket kérelmezni az illetékes törvényszéknél. Tekintettel arra, hogy egyházunk továbbra is megfelel az egyházak elismerésére meghatározott jogszabályi feltételeknek (egyházügyi törvény 14. §-ában foglaltak), kijelentjük/megerősítjük azon szándékunkat, hogy az elismerésre irányuló eljárást a lehető leghamarabbi időpontban újra kezdeményezni fogjuk.

Ezen átmeneti időszak tekintetében ugyanakkor kijelentjük, hogy az alapszabályunkban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit elfogadjuk és irányadónak tekintjük. Kijelentjük továbbá, hogy tevékenységünkben semmilyen változás nem következett be, vallási tevékenységünket 2012. január elsejétől a 2011. december 31-én hatályos alapszabályunkban meghatározottak szerint változatlanul végezzük.

1§.

1. Az egyház neve: Magyarországi Church of God Egyház
2. Székhelye: 4027 Debrecen, Nádor u. 4.
3. Képviselője: Tenkely Csaba
   4251 Hajdúsámson, Ibolya u. 30.

2.§

Önértelmezés és célkitűzés

1. A Magyarországi Isten Gyülekezete fó feladatát Krisztus missziói parancsának kivitelezésében látja. Ez magában foglalja súlypont szerint:

l. l. A Jézus Krisztusról szóló evangélium hirdetését,

1.2. Újszövetségi alapokon működő gyülekezetek alapítását, építését és gondozását,

1.3. A gyülekezeti tagok tanítását a keresztyén etikára, hogy felelős életvezetést folytassanak,

1.4. A szociális tevékenységet a bibliai alapelvekkel összhangban és az adott lehetőségek

szerint.

2. Ezen feladatok teljesítése különösen:

2.1. Keresztyén igehirdetés és tanítás által, helyi és regionális istentiszteleteken,

2.2. A bibliai tanítás és üzenet szóban, írásban, kép és hang útján történő terjesztésére

irányuló nyilvános programokon keresztül,

2.3. Prédikátorok és munkatársak ki- és továbbképzése által,

2.4. Gyülekezeti házak létesítése és fenntartása által,

2.5. Intézmények és szolgáltatások létrehozása és működtetése által gyermekekért, fiatalokért,

idősekért, családokért és olyan emberekért, akik testi, lelki, szellemi állapotuk vagy

gazdasági szükséghelyzetük miatt átmenetileg vagy tartósan mások segítségére szorulnak,

2.6. Katasztrófa és rendkívüli szükséghelyzet esetén történő segítségnyújtás által,

2.7. A Nemzetközi Isten Gyülekezete testületeiben, intézményeiben történő munkavégzés

által,

2.8. Kül- és belföldi missziói tevékenység által valósul meg.

3. Ezen feladatok teljesítését az egyes gyülekezetek mint a gyülekezeti mozgalom egészének intézményei és munkaágazatai végzik.

4. A gyülekezeten belül egyházi személynek minősül az, aki a gyülekezettel munkajogi kapcsolatban áll.

3.§

Önzetlenség

1. A Magyarországi Isten Gyülekezete önértelmezésének megfelelően kizárólag és közvetlenül egyházi, közhasznú és jótékony célokat szolgál.

2. A Magyarországi Isten Gyülekezete önzetlenül végzi tevékenységét. Elsősorban nem saját

gazdasági céljait követi, és a mindenkori politikai irányzatoktól függetlenül dolgozik.

4.§

Költségvetés

1. A helyi gyülekezetek vagyonukat a Magyarországi Isten Gyülekezete rendelkezéseire és irányvonalának megfelelően kezelik.

2. A gazdasági év megegyezik a naptári évvel.

3. A helyi vezetés köteles havonta pénzügyi beszámolót készíteni az országos elöljáróság felé.

4. A gyülekezetek önkéntes adakozásból tartják fenn magukat. A befolyt adományok könyvelésére a gyülekezet pénztárost választ és pénztári ellenőröket bíz meg.

5. A vagyon kezeléséért a gyülekezet lelkésze a gyülekezet presbitériumával közösen felelős.

6. A gyülekezet alkalmazhat teljes idejű szolgálókat, amennyiben anyagi helyzete ezt lehetővé teszi.

7. Minden helyi gyülekezet az országos központ költségeit a maga havi bevételeinek tíz százalékával támogatja.

5.§

Tagság

1. A Magyarországi Isten Gyülekezetében azok a személyek lehetnek tagok:

- akik újszövetségi értelemben keresztyéneknek vallják magukat (megtérés, szellemi megújulás, keresztség),

- akiknél határozottan felismerhető a szándék, hogy a biblia tanításának megfelelően cselekedjenek és éljenek,

- akik a Magyarországi Isten Gyülekezete rendjével, struktúrájával és céljaival úgy, ahogyan azok hivatalosan kinyilváníttatnak, egyetértenek.

2. Azok a személyek, akik a Magyarországi Isten Gyülekezete tagjai kívánnak lenni, az általuk látogatott helyi gyülekezet lelkipásztoránál felvételi kérelmet nyújtanak be szóban vagy írásban.

3. Amennyiben a kérelmező a tagság 5. § l. pontban megnevezett feltételeknek megfelel, felvehető a gyülekezetbe. Ehhez egy rendszeres istentiszteleti alkalomhoz kapcsolódó tagfelvételt kell kitűzni, melyen a gyülekezet a lelkipásztor javaslatára felveszi a kérelmezőt taggá.

3.1. Minden gyülekezeti tag egyenjogú. Részt vehet a Gyülekezet összejövetelein, közös tanácskozásain, ott javaslatot tehet és szavazhat. Megválasztása illetve megbízása alapján szolgálatokat végezhet és tisztségeket tölthet be.

4. A Magyarországi Isten Gyülekezete a tagságon túlmenően az alkalmait látogató vendégeket és barátkozókat is támogatja.

5. A választójog, az elkötelezett munkavégzés és tisztségek viselése azonban a Magyarországi Isten Gyülekezetében való tagsághoz kötött.

6. A helyi gyülekezeti tagság egyben országos tagságot is jelent.

6.§

Tagság megszűnése

1. A tagság megszűnik a tag halála, önkéntes kilépés vagy a Magyarországi Isten Gyülekezetéből történő kizárás esetén.

2. Egy tag önkéntes kilépése mindenkor a szolgálatban lévő lelkipásztor felé történő írásbeli tájékoztatást követően történhet meg. Ha a nyilatkozatot tévő személy nem vonja vissza egy hónapon belül a kilépést, az a nevezett idő leteltével hatályba lép.

3. Amennyiben a gyülekezeti rendnek megfelelően egy tag kizárására kerül sor, ez rend­szerint az adott gyülekezet egyik "ügyintéző" gyűlésén következik be. A körzeti gyülekezeti elöljáró vezeti le az eljárást. Ha az ő gyülekezete az érintett, akkor megnevez a területi vezető egy lelkipásztort az "ügyintéző" gyűlés levezetésére.

7.§

Gyülekezeti fegyelem

1. Fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely sérti a gyülekezet kialakult rendjét, vagy rontja a Gyülekezet erkölcsi hitelét.

2. Fegyelmi vétség többek között:

2.1. az erkölcstelen magaviselet,

2.2. tévtanok terjesztése, követése,

2.3. pártoskodás, rágalmazás, durva, sértő magatartás,

2.4. általános, polgári törvényekbe ütköző cselekedetek.

3. Gyülekezeti fegyelmezés fokozatai:

3.1. személyes intés, figyelmeztetés,

3.2. személyes intés, figyelmeztetés vezetők jelenlétében,

3.3. megrovás nyilvánosan, taggyűlésen,

3.4. felmentés gyülekezeti szolgálat végzése alól,

3.5. a tagsági jog felfüggesztése,

3.6. kizárás a gyülekezeti tagok sorából.

4. A helyi gyülekezetből való kizárás egyben az országos tagságból való kizárást is maga után vonj a.

5. Lelkipásztor vagy bármely gyülekezeti tisztviselő személyével kapcsolatban felmerült panasz kivizsgálását az országos elnök vezeti le a gyülekezet presbitereiből és tagjaiból álló hallgatóság előtt.

6. Fegyelmi fokozatok:

- írásbeli figyelmeztetés

- meghatározott időre szóló szolgálati korlátozások

- eltiltás minden gyülekezeti szolgálattól

- kizárás a Magyarországi Isten Gyülekezete tagságából.

8.§

Helyi gyülekezeti szervek Prédikátori tisztség

1. Az Isten munkájában végzett szolgálatra történő elhívás a gyülekezet minden tagjára vonatkozóan az általános papságról szóló újszövetségi kinyilatkoztatás értelmében valósul meg. Egy meghatározott lelki szolgálattal való megbízás Jézus Krisztus elhívására és missziós parancsára épül.

2. A pásztori és az evangélizációs szolgálatot elhívott és kipróbált prédikátorok végzik.

3. A felkent lelkipásztorok azok az elhívatottak, akik prédikátori tisztségben bizonyítottak, azután lettek felszentelve pásztorrá, hogy elhívásuk a szolgálatuk során megerősítést nyert és a szükséges lelki és lelkészi érettségre eljutottak.

4. Elismert prédikátorok azok az elhívatottak, akik diakónusként a szolgálatra alkalmasnak bizonyultak. Az országos elnök nevezi ki őket, és a tagság kétharmados többségi szavazata által nyer megerősítést a gyülekezet vezetésére való alkalmasságuk. A diakónusok azok az elhívottak, akik szolgálati próbaidejüket töltik és a lelkészi fejlődés, előrejutás folyamatában állnak. A gyülekezet jelölte ki őket a prédikátori szolgálatra, miután a szolgálati idő eltöltését követően sikeresen vizsgát tettek.

5. A gyülekezetvezetőt a gyülekezet presbiterei maguk közül jelölik és a gyülekezet 2/3-os többségével választják. Szükséges esetben ideiglenes megbízás esetén elég a szavazattöbbség.

6. Lelkipásztori tisztségre az országos elnök tesz javaslatot, majd 75 %-os

szavazati többséggel titkos szavazással a gyülekezet választja. Helyi lelkipásztorok beiktatását az országos elnök vagy megbízottja végzi.

6.1. A szavazást az egyik gyülekezeti vén az országos elöljáróság legalább egy tagjának jelenlétében vezeti le. A választáson a gyülekezeti tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. A választás időpontját egy hónappal korábban minden istentiszteleti alkalmon nyilvánosan hirdetni kell.

6.2. Amennyiben a lelkipásztor kíván lemondani, azt a lemondása előtt legalább három hónappal az országos elnök felé írásban jeleznie kell.

6.3. A lelkipásztor személyére 4 évenként kötelezően bizalmi szavazást kell tartani.

6.4. A megerősítéséhez a tagság titkos szavazásával 75 %-os többség szükséges.

Presbitérium

1. A helyi gyülekezet ügyintéző szerve a presbitérium, melynek helyi felelős képviselője a lelkipásztor. Amennyiben nincs lelkipásztor, akkor a gyülekezet vezető.

2. A presbitériumi tisztségre a pásztor tesz javaslatot de a gyülekezet választja szavazati többséggel.

3. A presbitérium létszáma a gyülekezet létszámától függ.

4. A presbiter választása, megerősítése, visszahívhatósága a pásztoréhoz hasonlóan történik.

A Magyarországi Isten Gyülekezete vezető szervei a következők:

1. Az országos közgyűlés

2. Az országos prédikátorgyűlés

3. Az országos elöljáróság

9.§

Országos közgyűlés

1. Az országos közgyűlés a Magyarországi Isten Gyülekezete taggyűlése. A Magyarországi Isten Gyülekezete helyi gyülekezeteinek küldötteiből (9. § 3. pont), valamint az összes felszentelt lelkipásztorból, gyülekezet vezetőből, elismert prédikátorból áll.

2. Az országos közgyűlés tevékenysége határozottan arra irányul, hogy a 2. § alatt bemutatott gyülekezeti célok és feladtok a gyakorlatban megvalósuljanak. Az országos elöljáróság elé terjeszthet utasításokat. Az országos közgyűlés kizárólagos illetőségű. Az országos közgyűlés hatáskörébe tartozik:

2.1. a Magyarországi Isten Gyülekezete érvényes tanításainak, struktúrájának és hitelveinek megvalósítására irányuló gyülekezeti rendelkezések, irányvonalak és alapelvek meg­szavazása,

2.2. az alapszabály módosítása,

2.3. az országos elöljáróság megválasztása és leváltása,

2.4. a beszámolók, pénzügyi- és vizsgálati jelentések elfogadása,

2.5. az összgyülekezet költségvetésére irányuló határozathozatal,

2.6. az ifjúsági bizottság, missziós bizottságok, a karitatív segítőszolgálat bizottágának és más

feladathoz rendelt bizottságnak a megválasztása,

2.7. az országos prédikátorgyűlésnek a gyülekezeti munka lelki és gyakorlati támogatásával kapcsolatos javaslatai felőli döntés.

3. A helyi gyülekezetek tagjai minden naptári évben megválasztják az országos közgyűlési küldötteiket:

- 50 gyülekezeti tagig egy küldöttet,

- a következő megkezdett 50 tag után egy további küldöttet,

- azután a helyi gyülekezet minden megkezdett 100 tagja után egy további küldöttet a taglétszám január 1-i állása szerint az adott évben.

A szavazás titkosan és írásban történik. A helyi gyülekezet minden tagja annyi szavazatot adhat le, ahány küldött ott választható. A szavazathalmozás nem megengedett. Minden helyi gyülekezetben többségi szavazással választják a jelölteket.

4. Az országos közgyűlést évente legalább egyszer meg kell tartani, mint rendes taggyűlést, továbbá rendkívüli közgyűlést is össze kell hívni, amennyiben a Magyarországi Isten Gyülekezete érdeke úgy kívánja. Az országos közgyűlést az országos elnök és az országos titkár hívja össze, ehhez elegendő az utolsó ismert résztvevői címére a határidő lejárta előtt két héttel elküldeni a meghívót normál levél útján. Mellékelni kell hozzá a teljes napirendet. A rendes közgyűlés helyét és idejét a tagokkal legkésőbb a gyűlés előtt két hónappal közölni kell. A tagok javaslatait az országos elöljáróság kötelességszerű vizsgálata után napirendre tűzik. A tagok egytizede által támogatott javaslatokat fel kell venni a napirendbe, ha azok az országos közgyűlés előtt egy hónappal beérkeznek az elöljárósághoz. A gyűlés során javaslatok és a napirend kiegészítése kezdeményezhetők sürgősségi javaslatként, és többségi szavazattal elfogadhatók.

5. Az országos elnöknek össze kell hívni az országos közgyűlést, amennyiben a küldöttek 50 %-a úgy kívánja. A javaslatot a javasolt gyűlés tárgyának megadásával írásban kell benyújtani. Az összehívásra értelemszerűen vonatkozik a 4. pont.

6. Az országos közgyűlést az országos elnök vezeti, illetve akadályoztatása esetén a helyettese. Amennyiben a tanácskozás és a szavazás a gyűlés vezetőjét személyesen érinti, a gyűlésnek más ülésvezetőt kell meghatároznia. Az országos közgyűlés nem nyilvános, a Magyarországi Isten Gyülekezete tagjai mindig vendégként vehetnek részt. Más személyeknek a gyűlésen való szavazati jog nélküli részvételéről a gyűlésvezető dönt, a taggyűlés megváltoztathatja a döntést.

7. Az országos közgyűlés határozatképes, ha szavazati joggal bíró tagjainak legalább a többsége jelen van. Amennyiben az alapszabály nem ad meg más többségi köve­telményt, alapvetően a leadott szavazatok többsége alapján születnek határozatok, a szavazati tartózkodás nem kerül beszámításra.

8. Az országos közgyűlés napirendjének lefolyásáról és a meghozott határozatokról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnöknek és a titkárnak alá kell írnia, és el kell küldeni minden hivatalos küldöttnek a közgyűlést követő négy héten belül.

10.§

Országos prédikátorgyűlés

1. Az országos prédikátorgyűlés résztvevői: az összes felszentelt pásztor, elismert prédikátor, gyülekezet vezető és a diakónusok, ez utóbbiak választójog nélkül.

2. Az országos prédikátori gyűlés feladatai a következők:

2.1. Az országos elöljáróság jelöltjeinek kinevezése.

2.2. Az országos közgyűlést előkészíti javaslataival, amelyek biblikusak és a Magyarországi Isten Gyülekezete lelki javát szolgálja.

2.3. Megvitatja és eldönti a napirend pontjait, amelyet az elöljáróság készített.

2.4. Elkötelezetten munkálja a Magyarországi Isten Gyülekezetének a 2. §-ban ismertetett céljai és feladatai gyakorlati megvalósítását.

3. Az országos prédikátorgyűlést évente legalább egyszer meg kell tartani, továbbá össze kell hívni, ha azt a Magyarországi Isten Gyülekezete érdeke úgy kívánja.

4. Az országos elnök hívja össze az országos prédikátorgyűlést az országos elöljáróság nevében. A prédikátori és gyülekezet vezetői kinevezéssel bíró személyek utolsó ismert címére a határidő lejárta előtt 2 héttel elküldi a meghívót normál levél útján. A meg­hívóhoz mellékelni kell a teljes napirendet. A rendes országos prédikátorgyűlés idejéről és helyéről legkésőbb a gyűlés előtt két hónappal tájékoztatni kell minden minden hivatalos résztvevőt. A javaslatokat az országos elöljáróság előzetes vizsgálata után napirendre tűzik. A prédikátori kinevezéssel bíró személyek egytizede által támogatott javaslatokat fel kell venni a napirendbe, amennyiben az az országos prédikátorgyűlés előtt egy hónappal beérkezik az elöljárósághoz. A gyűlés során javaslatok és napirend kiegészítése kezdeményezhetők sürgősségi javaslatként, melyek többségi szavazással elfogadásra kerülnek.

5. Az országos elöljáróságnak össze kell hívnia az országos prédikátorgyűlést, amennyiben a szavazati joggal bíró tagjainak legalább a fele úgy kívánja. A javaslatot a gyűlés tárgyának megadásával írásban kell benyújtani. Az egybehívásra egyértelműen vonatkozik a 4. bekezdés.

6. Az országos prédikátorgyűlést az országos elnök, illetve annak akadályoztatása esetén helyettese vezeti. Az országos prédikátori gyűlés nem nyilvános. Más személynek a gyűlésen való szavazati jog nélküli részvételéről az országos elöljáróság dönt.

11.§

Az országos elöljáróság

1. Az országos elöljáróság a Magyarországi Isten Gyülekezete ügyvivő testülete.

2. Az országos elöljáróság tagjai:

- országos elnök,

- elnökhelyettes,

- titkár és gazdasági vezető,

- területi elöljárók,

- munkaágazat-vezetők ( ifj. munka, misszó, karitatív szolgálat)

- tanácsadók.

3. A Magyarországi Isten Gyülekezetét jogilag és azon túlmenően az országos elnök, annak távollétében az elnökhelyettes a titkárral együtt képviseli. A bankszámla felett is ők rendelkeznek, de a későbbiekben az elnök más személyeket is felruházhat banki aláírási jogkörrel.

4. Az országos elöljáró megválasztása négy évre szól. Két éves szolgálati idő után az országos prédikátorgyűlésen bizalmi szavazást kell tartani. Titkos szavazással a szol­gálatban lévő országos elöljáróság egészére nézve kell bizalmi szavazást végrehajtani. Amennyiben az országos elöljáróság a leadott szavazatok többségét nem szerzi meg (a tartózkodó szavazatok nem számítanak), az elöljáróság tagjaira egyenként kell szavazni. Ha egy vagy több elöljárósági tag nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az ő pozíciójukra új szavazást kell tartani.

5. A titkár és gazdasági vezető kivételével az országos elöljáróság valamennyi tagjára vonatkozik a 12 éves szolgálati időkorlátozás ugyanabban a tisztségben. Négy év szünet után lehetséges az újraválasztás.

6. Az országos elöljáróságban betöltendő tisztségre történő megválasztás előfeltétele a végzendő szolgálathoz szükséges karizma. Az országos elnök és helyettese csak az Isten Gyülekezete felszentelt pásztorai közül választhatók. Az országos prédikátorgyűlés javasolja a választásra alakalmas személyeket. Az országos elöljáróságot az országos közgyűlés választja. Az elnök, az elnökhelyettes, a titkár és gazdasági vezető megválasztásához kétharmados szavazati többség szükséges. A többi elöljárósági tag esetén elegendő a leadott szavazatok egyszerű többsége.

7. Az országos elöljáróság olyan gyakran jön össze, ahogyan azt a feladatai megkívánják, de évente legalább kétszer. Az elnök hívja össze a titkár közreműködésével. Amennyiben a tagság egyszerű többsége írásban kéri ülés összehívását megokolva, az elöljáróságot egy hónapon belül össze kell hívni.

8. Az országos elöljáróság határozatképes, amennyiben tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozat a jelenlévő tagok kétharmados többségének szavazata alapján hozható.

9. Sürgős esetekben írásbeli vagy telefonon történő megkeresés és tisztázás útján is hozható határozat, feltéve, ha egyik elöljárósági tagnak sincs az eljárás ellen kifogása.

10. Amennyiben a Magyarországi Isten Gyülekezete alapszabálya vagy gyülekezeti rendje és irányvonala nincs másként szabályozva, az elöljáróság belátása szerint nevezhet ki alkal­mas személyeket, illetve alapíthat megfelelő bizottságokat és munkacsoportokat, amelyek segítik munkája elvégzésében.

11. Az országos elöljáróságnak olyan esetekben, amelyek halasztása a gyülekezetre egyértelműen negatív következményekkel járna, intézkedni kell, amit a legközelebbi országos közgyűlésen megmagyaráz és utólagosan határozathozatalra előterjeszt.

12. Az országos elöljáróság minden üléséről és határozatáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az országos elnök és az országos titkár és gazdasági vezető aláír, és minden elöljárósági tagnak rendelkezésére bocsátanak.

13. Alapszabály módosításának előterjesztésére az országos prédikátorgyűlés jogosult 80 %­os jelenlét mellett 75 %-os szavazati többséggel. Az erre vonatkozó végső döntés azonban csak az országos közgyűlés 75%-os szavazati többsége esetén hozható meg.

12.§

Megszűnés

1. A Magyarországi Isten Gyülekezete a tagjai általi össz-szavazás révén szűnhet meg, és nem országos közgyűlési határozat alapján.

2. Ezen össz-szavazás céljából rendkívüli taggyűlést kell összehívni.

2.1. Az erre való meghívást minden tagnak legalább három hónappal korábban postán meg kell kapnia.

2.2. Az idő és hely szokásos megadásán kívül tartalmaznia kell a taggyűlés rendkívüli okának pontos bemutatását.

2.3. A cél nem lehet közvetett, hanem közvetlenül meg kell nevezni, ami azt jelenti, hogy a szavazás bejelentése nem történhet úgy, mintha a Magyarországi Isten Gyülekezete további fennállásáról kellene szavazni, hogy azután ha nem lenne meg ehhez a kétharmados arányú szavazati többség, megszűnjön. Egészen konkrétan a gyülekezet megszűnéséről kell szavazni a taggyűlésen. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a Magyarországi Isten Gyülekezete összes tagjának 80 %-a jelen van.

3. A megszűnés csak akkor lehetséges, ha az összes jelenlévő kétharmados arányú többséggel megszavazza.

4. Amennyiben rendkívüli taggyűlés a megszűnésről hoz határozatot, arról is döntenie kell, melyik az egyház céljaival megegyező más egyházra, vagy szervezetre száll a gyülekezet vagyona. A döntésre vonatkozik az a feltétel a 3. § 1. pontja értelmében, hogy továbbra is kizárólag és közvetlenül egyházi, közhasznú és jótékony célra fordítható.

5 Az egész 12. § nem változtatható meg vagy helyezhető hatályon kívül az országos közgyűlés határozatával. Ez csak a Magyarországi Isten Gyülekezete tagjainak összszavazása által lehetséges. A rendkívüli taggyűlésre, amely ehhez szükséges, ugyanazok a meghatározások vonatkoznak, amelyek a 12. § 1-3. pontokban fel van tüntetve.

Debrecen, 1999. december 4.

Kiegészítve : Debrecen, 2012.. április 22.

hitelesíto

dr. Fésüs László 

hitelesítő 

Nagy János